Nagyvilág,

Louis de Funès – Az apró óriás

0
megosztás
Louis de Funés
Az ezerarcú színész: a mai napig így emlegetik a francia vígjátékok egyik legnagyobb alakját, Louis de Funés-t, aki nemcsak nagyszerű színművész volt, hanem remek zenész is.

Horgász a pácban, Fantomas, Szárnyát vagy combját?, a Csendőr-sorozat, és még hosszan sorolhatnánk a francia komikus sikerfilmjeit Louis de Funès újabb és újabb generációkat hódít meg, hiszen őt magát sosem lehet megunni, az általa megformált karakterek pedig mindig mosolyt csalnak a nézők ajkára.

A zene szerelmese

A spanyol, egész pontosan sevillai ősökkel bíró Louis Germain David de Funès de Galarza 1914. július 31-én született a franciaországi Courbevoie nevű kisvárosban. Ifjúkorában először a rajz, majd a zene érdekelte, a tanulás viszont nem igazán. Ott is hagyta a középiskolát, és alkalmi munkákból tartotta el magát. Mivel jól zongorázott, Párizs híres vigalmi negyede, a Pigalle egyik bárjában helyezkedett el. A mulató közönsége nagyon kedvelte, nemcsak azért, mert remekül zongorázott, hanem jellegzetes grimaszai miatt is, amelyekkel a játékát „kísérte”.

Közben a mozirajongó fiatalember a színészettel is elkezdett foglalkozni; tanulmányai során sok hasznos kapcsolatra tett szert a művészvilágban. A 30-as évek közepén megnősült, és hamarosan világra jött az első gyermeke.

A II. világháború kitöréskor az alacsony, törékeny férfit nem sorozták be, így a harc helyett továbbra is a zenével foglalkozhatott. Egy zeneiskolában ismerkedett meg a neves író, Guy de Maupassant unokahúgával, Jeanne Augustine Berthélémyvel, akivel hamar egymásba szerettek. Jeanne később így emlékezett vissza az első pillanatokra: „Beleszerettem egy fiatalemberbe, aki úgy játszott dzsesszt, mint az Isten.” Louis elvált, és 1943-ban elvette Jeanne-t, aki később a menedzsere is lett. Két fiuk született.

Út a csúcsra

Louis nagyon szeretett volna elismert színész lenni, de eleinte nem volt meg az ehhez szükséges önbizalma. Nem hitt abban, hogy a sármos, megnyerő francia filmsztárok mellett labdába rúghat egy alacsony – csupán 164 cm volt, – kopasz, sovány színész. Ám a felesége és barátai támogatásának szép lassan meglett az eredménye! A 40-es évek közepétől egyre több filmben játszott , 1958-ben pedig végre learathatta addigi munkája gyümölcsét: a Horgász a pácban című filmmel kiugró sikert ért el. Pár esztendővel később az A Saint-Tropez-i csendőr immár a világsztárok közé emelte az aprócska komikust, aki 1968-ra azt is elérte, hogy hazájában ő legyen a legnépszerűbb színész.

Louis de Funès és a felesége, Jeanne

A pályatársak és a család visszaemlékezései szerint Louis de Funès a magánéletben is igazi mókamester volt, továbbá igazi maximalista! Szerette megfigyelni az embereket: tanulmányozta a mimikájukat, a gesztusaikat, a mozdulataikat, majd gondosan feljegyezte, hogy beépítse a repertoájrába.

Színpad és rózsák

A 70-es években Fufu – ez volt a színész beceneve – egyre gyakrabban tűnt fel a világot jelentő deszkákon is. Imádta a színházat! Rengeteget dolgozott, szabadidejében, mivel a kertészkedés volt az egyik legkedvesebb hobbija, a felesége kastélyának kertjében rózsákat nevelgetett. (Egy rózsafajtát is elneveztek róla.)

Ám a sok munka az egészsége rovására ment: 1975-ben szívinfarktust kapott. Túlélte, de onnantól csak orvosi felügyelet mellett forgathatott. Utolsó filmje, az A csendőr és a csendőrlányok 1982-ben készült el. 1983. január 27-én újabb szívroham érte – és ez már végzetesnek bizonyult.

Louis de Funès legfőbb célja saját bevallása szerint az volt, hogy ebben a szomorú világban olyan filmeket készíthessen, amin együtt tud nevetni az egész család. Nem vitás: megvalósította az álmát…