Első lépésként érdemes jelezni a munkáltatónak, hogy nem érkezett meg a bér, és fizetési felszólítással élni, hiszen az is lehet, hogy egyszerű figyelmetlenségből nem történt meg az átutalás. Amennyiben nem erről van szó, és a munkáltató a fizetési felszólításban rögzített szűk, pl. háromnapos határidőn belül sem utalja át a bért, úgy mindenképpen érdemes jogi útra terelni az ügyet. Ennek többféle módja van.

A munkavállaló bemehet egy közjegyzőhöz, ahol jogi képviselő hiányában is kérheti hivatalos fizetési meghagyás kibocsátását. Ebben meg kell jelölni, pontosan milyen szerződésen alapszik a munkáltató fizetési kötelezettsége – ezért is fontos, hogy a diáknak legyen munkaszerződése. Mindenképpen jelezni kell, hogy munkaviszonyról van szó, mert a kérelmező így költségkedvezményre jogosult: bármiféle eljárási díj megfizetése nélkül tud fizetési meghagyást küldeni a munkáltatónak. Ennek átvétele után 15 nap áll a munkáltató rendelkezésére, hogy előterjesszen egy esetleges ellentmondást, melyben elmeséli, álláspontja szerint miért nem köteles megfizetni a munkabért. Ez esetben az eljárás perré alakul, amelyben a munkavállalónak keresetlevél formájában kell előadnia, hogy a munkaviszonya, munkaszerződése alapján követeli a bérét. Ha az ellentmondás nem történik meg, úgy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik, ugyanúgy, mintha a bíróság ítéletet hozott volna. Ez azt jelenti, hogy végrehajtó gondoskodik a tartozás behajtásáról.

Ha komplexebb ügyről van szó, például a munkáltató nemcsak bért nem fizet, de a mukavállaló munkaviszonyát is jogellenesen szüntette meg, úgy rögtön a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell fordulni egy keresetlevéllel. Itt természetesen szintén a munkaszerződés lesz a meghatározó bizonyíték. A munkavállaló ez esetben is költségkedvezményre jogosult, tehát illeték megfizetése nélkül indíthatja el az eljárást. Ekkor is bírósági végrehajtó gondoskodik majd tartozás behajtásáról, amint a peres eljárásban jogerős ítélet születik.